A 3-as és a 37-es sz. főutat Hidasnémeti és Sátoraljaújhely között összekötő útról ágazik el a zsákfaluba vezető út. Magyarország legészakibb táján, a Nagy-Milic hegycsoport előterében, a Hegyközben fekszik Füzér. Nevét valószínűleg egy fűzfákkal szegélyezett patakról kapta. Története szorosan összeforrott a felette álló várral, amely a kőzsákokból álló vulkáni kúp tetejére épült. A kőzsákokból és oszlopokból álló andezit kúp és a kúpkaréj alatti utóvulkáni eredetű, gomba formájú szikla földtani különlegessége miatt védett természeti értékeink közé tartozik. A közönség pedig megszavazta az ország egyik természeti csodájának.

A rom nemcsak az ország legszebb fekvésű vármaradványai közé tartozik, hanem legkorábbi, Árpád-kori váraink egyike. A vár építtetője és első birtokosa az Aba nemzetségből származott. Az évszázadok során többször volt királyi vár és számtalan nemesi család birtokában állt. Perényi Péter mint koronaőr 1526-ban, Szapolyai János koronázása után Füzérre szállíttatta, és egy évig itt őriztette a magyar királyi koronát. A császári csapatok 1676-ban felgyújtották a várat. A századokig romló falak rekonstrukciója napjainkban is tart.

A falu Vár-hegy alatti részén, szűk telken áll egy lépcsőzetes zsúppal fedett, dátummal megjelölt mestergerendája szerint 1879-ben épült, kőfalú lakóházban berendezett Tájház. A nemzetiségi jelleg, az egykori szlovák telepesek hagyománya leginkább csak a külső díszítő kék falfestésben, a görög katolikus vallás házbeli kegytárgyaiban és vallásos képeiben érhető tetten. Az évszázadok alatt azonban szinte egységessé ötvöződött a Hegyköz és a Zempléni-hegység különböző etnikumainak tárgyi kultúrája. A portán még hidas kiképzésű ácsolt disznóól, s a helyi szóhasználatban sopnak nevezett – favázszerkezetes – szekérszín őrzi a hagyományos gazdálkodás emlékét.

A 18. század második felében épült református templom 1832-ben nyerte el mai formáját. Festett kazettás mennyezetének 7x8 festett táblája is ekkor készült. A Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templom 13. századi eredetű. 1759-ben átépítettek barokk stílusban; a román stílusú építési periódus tanúja a hajó déli falában a bélletes kapuzat és a későbbi felújítás idején megjelölt ablaknyílások. Értékesek Petrasovszky Manó 1930-ban készült falfestményei, amelyek Füzér történelméből merítik témájukat. 2006-tól naponta többször és több dallammal felcsendülő harangjáték is üdvözli a látogatókat.

Füzéren található a Nagy-Milic Natúrpark Látogatóközpontja, ami egyben a Várgondnokság épülete is. Ez egyúttal kiváló programhelyszín – például a Zempléni Fesztivál idején. Füzéren érdemes még a tavaszi Várnyitogató, az augusztusi Várnapok és az októberi Szabad Pálinka Nap rendezvényeire is benézni.

Számos túraútvonal találkozik itt: az Országos Kék túra, a Rákóczi túra piros sávja, a Szent Erzsébet zarándokút rózsa jelzése – és több kerékpáros túra is erre halad.