A 3-as sz. főútról Novajidránynál letérve, közel 5 km-es út után érjük el a Hernád bal partján lévő települést, és áthalad a falun a 37-es és a 3-as sz. főutat összekötő út. A Miskolc–Hidasnémeti vonalon lévő novajidrányi vasútállomásról autóbusz közlekedik a településre. II. Géza telepített erre a területre 10 falut, vendégnépekkel – bajorokkal, frankokkal, majd val-lonokkal. Baksa György itt mért döntő vereséget a második ízben betört tatár seregekre 1285-ben; 1323–1326-ban megyegyűlések székhelye volt; egy 1454-ben kelt oklevél szerint me-zővárosi rangot kapott. A Vizsolyon áthaladó fontos kereskedelmi út védelmét szolgálta a bol-dogkői és a regéci vár is. A döntő fordulat a település történetében, amikor 1588-ban a kör-nyék és Vizsoly földesura, Rákóczi Zsigmond a XVI. század egyik legnagyobb magyar nyom-dáját telepítette ide. Így jöhetett létre a reformáció korának talán legjelentősebb szellemi és nyomdatechnikai teljesítménye, az első teljes nyomtatott magyar nyelvű biblia. A falu legismertebb, leglátogatottabb műemléke a REFORMÁTUS TEMPLOM (Szent János u. 80.), ahol a Károlyi-bibilából is őriznek egy példányt. A XIII. századi, román stílusú templom a XIV. században szélesebb gótikus hajóval és to-ronnyal egészült ki. A templom szentélye, a hozzá kapcsolódó szentélynégyszög és az ez előtti hajószakasz román kori. A torony viszonylag alacsony, bádogsisakos, csúcsíves árkádokkal megnyitott emeletén keskeny, lőrésszerű, fölötte mérműves, csúcsíves ablakok nyílnak. Az újabb hajó déli oldalán négy gótikus ablak, alattuk a megmaradt csúcsíves kő ajtókeret látható. A régebbi hajó déli homlokzatán három román kori ablak van a lépcsős párkány alatt, nyugati szélén lépcsős bélletű román kori kapu, amin még a középkori színes festés részletei is megma-radtak. A szentély képei zömében XIII. századiak, a kisebbik hajószakasz festése 1400 körül készült, a nagyobbik hajószakaszt a XV. század első felében festették ki. Az apszisban Krisztus szüle-tése és a Háromkirályok láthatók. A régi hajóban kör alakú keretben szentek képeit festették meg, az oldalfalon a fájdalmas Krisztus látható. Az újabb hajószakasz képei: a Szent László-le-genda, a Kálvária-jelenet és a „köpönyeges” Mária. A keleti fal felső sávjában: angyali üdvöz-let, Mária és Erzsébet találkozása, Krisztus születése; a diadalív északi oldalán: Szent Kristóf; déli oldalán: két lovagszent és alattuk Szent György a sárkánnyal. A gótikus hajó déli falán XVI. századi latin versike olvasható a reformáció korából. A festett, falazott aljú szószék díszes fakoronája – felirata szerint – 1792-ben készült. A Keresztelő Szent Jánosnak ajánlott RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM (Szent János u. 100.) a XVIII–XIX. században épült késő barokk stílusban. Az Istenszülő elhunyta tiszteletére szentelt GÖRÖG KATOLIKUS TEMPLOM (Szent János u. 78.) pedig feltehetően a XIX. század közepén, provinciális barokk stílusban épült. Az Abaújkér felé vezető út közelében lévő KŐFEJTŐ (Külterület) ma geológiai bemutatóhely. A földtörténeti harmadkorban, a miocén kori vulkáni tevékenység eredményeként eleinte rio-litláva, majd annak tufája, riolittufa került a felszínre. Ezt követően a vulkáni utóműködés so-rán Vizsoly térségében számos ponton forró gőzök és gázok – ún. fumarolák – törtek fel, a fel-szín közelében gyakran tölcsérszerűen kiszélesedő nyílásokon át. A kifelé áramló gázok és gőzök a tölcsérekben lévő finom szemcséjű törmeléket folyamatosan mozgatva, lekerekített szemcséket alakítottak ki. Ez az anyag minőségében jól elkülöníthető a tölcsérek falát alkotó riolittufa kőzettömbtől. A vizsolyi kőfejtőben fejtett könnyű testsűrűségű, jól faragható tufát a lakosság az elmúlt év-századok során falazóanyagként, valamint vakolásra és padlásszigetelésre használta. SZABADON LÁTOGATHATÓ Biblia-történet Irodalmi emlékhelyek Abaújban, Borsodban, Gömörben és Zemplénben című kötetében (Mis-kolc, 1997) így ír erről Porkoláb Tibor irodalomtörténész a Vizsolyi (vagy Károlyi) Biblia születéséről. „A reformáció korának talán legjelentősebb szellemi (és nyomdatechnikai) teljesítménye az első teljes, nyomtatott magyar nyelvű bibliai megszületése.” A művet Göncön és környékén fordította le az 1580-as évek második felében a „néhány jámbor tudós atyafiak-ból” álló fordítói kompánia, melyet Károlyi Gáspár gönci prédikátor, Kassa-völgyi esperes irányított. Rákóczi Zsigmond hozatta Bornemissza Péter semptei, majd detrekői nyomdászát, Mantskovits Bálintot Vizsolyba, akinek a műhelyében annak idején 700-800 Károlyi-biblia készült, ebből ma a világon 53 darabot tartanak nyilván – és egyet bemutatnak Vizsolyban is.