A legkönnyebben a 37-es sz. főútról érhető a hegyek lábánál fekvő Erdőbénye, de festői szépségű út vezet ide a 3-as sz. főút felől az Aranyos-völgyön át. Mádtól 21 km-re, Sátoraljaújhelytől 34 km-re fekszik.

A hegyek ölelésében megbújó, az oklevelekben először az 1400-as évek elején említett ligetes kis falu, ha nem is a világ, de szimbolikusan Tokaj-Hegyalja „közepe”. Közel három évtizedig élt itt Szepsi Laczkó Máté protestáns prédikátor, az aszúbor megalkotója. A 18. század végétől működő postájának első postamestere az a Wéber András volt, akinek unokája Kossuth Lajos. Az erdőbényei hegyekben számos ásvány, többek között opál is található, és itt találták meg az ősszőlőnek (Vitis-tokayensis) legrégibb levéllenyomatát, ami mindennél jobban bizonyítja, hogy a szőlő őshonos ezen a tájon.

Még látható ünnepi alkalmakkor az erdőbényei kádárok híres tánca, és a kádárok is híresek voltak zempléni tölgyből készült kiváló hordóik által. Akárcsak a kőfaragó mesterek munkája. Itt volt Tokaj-Hegyalja leghíresebb fürdője, amit nemcsak az egykori Osztrák–Magyar Monarchiából, hanem szerte Európából látogattak a rangos vendégek. Manapság vendégszerető embereket, gyönyörű tájat, tiszta levegőt, történelmi pincéket messze földön híres borokkal, helyi ízeket és színvonalas rendezvényeket kínál a falu.

Maradt a temető

A 18. század elején, Erdőbényén letelepedett zsidó lakosság főként szőlő- és malomtulajdonos volt, de a helyi kisiparban (például a kádárok között) is helyet kaptak. A hitközségnek szentegylete, segélyező és nőegylete, valamint elemi iskolája is működött. Az egykori zsinagóga elpusztult, a falu határában körbekerített temetőjük emlékeztet a zsidó lakosságra.

Kastélyok, szobrok, borászatok

Erdőbénye múltbéli jelentőségét műemlékei, műemlék jellegű épületei ma is jól mutatják. A gondozott parkkal körülvett Budaházi–Fekete-kúria 17. századi, kora barokk stílusú épület, amit a 18–19. században kibővítettek, az elmúlt években pedig igényesen helyreállítottak. A település főutcáján lévő Szirmay-kastély a 18. század második felében épült, a késő barokk épület ma református szeretetotthon. Az épület falán 1991-ben elhelyezett Ratkó-emléktábla arra emlékeztet, hogy gyermekként, 1944-től 1949-ig az itteni református árvaház lakója volt a később ismertté vált József Attila-díjas költő, Ratkó József (1936–1989).

Középkori eredetű a Szent György tiszteletére szentelt római katolikus templom. Már csak a torony tagozataiban őriz gótikus részleteket; tornyában 16-17. századi, reneszánsz feliratos táblák is láthatók. A templomot több periódusban átépítették, mai formáját a 18. század végén nyerte el. A copfstílusú református templom a 18. században épült, padlóburkolata a helyben bányászott tufából készült.

A szoborparkban lévő Szepsi Laczkó Máté-mellszobor, Lavotha Géza 1997-ben felállított, kőből készült alkotása annak tiszteletére készült, hogy külföldi tanulmányai után ide tért haza, és itt halt meg Szepsi Laczkó Máté (1567–1633) prédikátor és történetíró, akit ma az első aszúbor készítőjeként is tisztelnek. A nevét viselő Emlékházban megismerkedhetünk a prédikátor életével, munkásságával, és itt található a település helytörténeti gyűjteménye is. A II. Rákóczi Ferenc-mellszobor szintén az itt élt szobrászművész, Lavotha Géza (1926–1999) alkotása. A művész arcvonásait idézi a Tanító-szobor, ami tanítványának, Sárossy Tibornak az alkotása. A település újabb szobrainak, fafaragásinak jelentős részét az itt élő fiatal alkotó, Égerházi László készítette.

A bényei kádárok tevékenysége az 1800-as évek elejétől követhető nyomon. A kiváló zempléni tölgyekből készítették és készítik újra termékeiket. Régen a szállításhoz szükséges, kicsit nyújtott gönci, illetve az érleléshez használt rövidebb és hasasabb szerednyei hordóból kellett sok, de készítettek 100 hektoliteres(!) ászokhordót is. Az egykori mesterek emlékét őrzik, és a maiak munkásságát is bemutatják a településen napjainkban működő kádárműhelyekben. A látogatók (előzetes egyeztetés alapján) megtekinthetik a kádárok hagyományos eszközeit, ismert termékeit, és ízelítőt kaphatnak a hordókészítés munkafolyamatából is. A Tájházban nem csak a kádárok, de a kőfaragók és más népi tevékenységek történetével és eszközeivel is meg lehet ismerkedni. Ma is működőképes a Múzeumként látogatható egykori kovács-műhely. A valaha használt eszközök, szerszámok láthatók itt, különlegességnek számít a nagyméretű bőrfújtató.

Körbenézve

A falu fölötti dombon, a szőlők között vezető földút mentén áll a Kolera-oszlop. Az obeliszket az 1831-ben dühöngő kolerajárvány áldozatainak emlékére állították. A települést a főúton Észak felé elhagyva érhető el a Fás legelő Természetvédelmi Terület: a ritkásan álló hatalmas, terebélyes fáktól különleges hangulatú legelő a hagyományos gazdálkodás emlékét őrzi, a famatuzsálemek árnyas lombja nyújtott menedéket a legelő háziállatoknak a nyaranként tűző déli napsütés ellen.

A külterületen kialakult tengerszem tulajdonképpen bányató. A 230 méter magas Mulató-hegy hajdani kőbányája területén jött létre a kristálytiszta vizű tó. A Mulató-hegy a zempléni földalatti vulkáni működés egyik jelentős emléke. Andezitjét évszázadokon át bányászták, az ásványgyűjtők előtt óriási hólyagüregeiről vált híressé.

Erdőbénye és Tolcsva között fekszik a Béres Szőlőbirtok, mely 2015-ben elnyerte a Magyarország legszebb szőlőbirtoka címet. Az Aranyosi-völgy a természet kedvelőinek nyújt feledhetetlen élményeket. A település és a 37-es út között, egy bekötőúton érjük el az egykori fürdő 1898-ban kőből épült, egyemeletes épületét, amelynek homlokzatát huszonnégy erdőbényei kőből faragott oszlop tartja. A reformkorban a fürdő a szomszédos vármegyék haladó szellemű köznemeseinek egyik legkedveltebb találkozóhelyévé vált. Az épület napjainkban fantasztikus erdei környezetű kastélyszállóként működik.

Erdőbényén nyaranta többnapos rendezvényen kóstolhatják a vendégek a legjobb borokat, kézműves sajtokat, lekvárokat. Az augusztus 20-a előtti hétvégén esedékes Bor, mámor, …Bénye rendezvény ideje alatt, hangulatos udvarokban, kertekben és pincékben szól a kiváló zene. És nemcsak a borkóstolás miatt érdemes ott alvásra készülni, hanem mert délelőtt is van program – vagy azért, mert megtapasztalhatjuk és kiélvezhetjük a hamisítatlan tokaj-hegyaljai „feelinget”.