Szechenyi2020
Header

Szerencs

Aki Szerencsre látogat, sok érdekességgel és gazdag történelmi múlttal találkozik a kisvárosban. Érdekes vidék ez, hiszen a város a Tokaji Borvidék kapuja, ugyanakkor a tőle dél-keletre fekvő, a Tisza és a Takta határolta Taktaköz hamisítatlan alföldi síkvidék képét nyújtja a látogatóknak.

Aki Szerencsre látogat, sok érdekességgel és gazdag történelmi múlttal találkozik a kisvárosban. Érdekes vidék ez, hiszen a város a Tokaji Borvidék kapuja, ugyanakkor a tőle dél-keletre fekvő, a Tisza és a Takta határolta Taktaköz hamisítatlan alföldi síkvidék képét nyújtja a látogatóknak. Szerencs városa forgalmas kereskedelmi és hadi út mentén alakult ki. A magyar történelem fontos helyszínévé Bocskai István, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett korszak, illetve a függetlenségi harcok tették. Miskolc felől, a 37-es főúton érhető el Szerencs, a városba érkezőt az út két oldalán elhelyezkedő Világörökségi Kapuzat és Turisztikai Fogadóépület fogadja, amelyben kiállítások láthatók, tokaji borok és információk kaphatók. Egy körforgalom következik, amelynek bal oldalán áll a honfoglalás kori sátrakra emlékeztető, 2002-ben épült Munkás Szent József katolikus templom modern épülete és a mellette lévő harangláb. Tovább haladva, a Gyár út elején bal oldalt található az egykori szerencsi cukorgyár és csokoládégyár területe, ahol a régi finánclaktanya épületében rendezték be a ma felújítás miatt zárva tartó Cukormúzeumot, amely az egykori Cukorgyár történetét mutatja be, és világ cukorcsomagolási kultúrájának fejlődését tekinti át. Ezt elhagyva és jobbra fordulva a Rákóczi útra, onnan szintén jobbra, a Huszárvár útra, megtaláljuk a várat. A Rákóczi-család erődítményében látható a Zemplén Múzeum kiállítása, illetve a Képeslapgyűjtemény, valamint ex-libris tárlat. Az erődítmény szomszédságában épült fel száz esztendővel ezelőtt a városi fürdő, amelyet a közelmúltban újjáépítettek és kibővítettek. A vártól bal kézre a Kisboldogasszony római katolikus templom barokk épülete áll, kertjében 18. századból származó Nepomuki Szent János szobor található. A templommal szemközt lévő ház falán tábla állít emléket annak, hogy Petőfi Sándor itt írta a Panyó Panni című versét. A ház szomszédságában látható Bocskai István fejedelem szobra. A Rákóczi úton tovább haladva a Kossuth tér következik, itt magasodik a város legrégibb, a 13. században épült temploma. A románkori épületet később gótikus stílusban építették át, amely a 16. századtól református templomként működik, nevezetessége, hogy 1605-ben itt választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé. Itt temették el 1608-ban Rákóczi Zsigmond fejedelmet, akinek márvány szarkofágját fiai készíttették. A templom harangja pedig I. Rákóczi György fejedelem ajándéka. A térről jobb kéz felé fordulva, a dombon fölfelé haladva a Széchenyi közben található a fallal körülvett régi zsidótemető. A régi síremlékeket megtekintve térjünk vissza Rákóczi útra, onnan pedig a jobb oldalra nyíló Ondi útra. Ez vezet Ond község felé, amely ma Szerencs városrésze. Az út jobb oldalán kis horgásztó található. Szerencsen 1800-as évektől működött, ortodox elveket valló hitközség. Az 1930-as években közel 1500 zsidó polgár élt. A zsinagóga a Széchenyi utcában állt, melyet lebontottak, mára egy használaton kívüli imaház maradt meg a Széchenyi utca 50. sz. alatt. A valamikori itt elő zsidó közösségre ma már csak egy emléktábla és a körbekerített temető emlékeztet.